Folyamatosan hallunk és beszélünk róla, mégis majdnem mindenki máskét értelmezi a fenntarthatóság fogalmát, illetve azt, mit tehetne ő ezért. A zCast első adásában azt a kérdést járjuk körbe szakértő beszélgetőpartnerekkel, hogy mennyire fontos kérdés ez a magyarok szemében, mi befolyásolja őket, és mit hajlandók tenni érte.
Nem könnyű fogódzót találni ahhoz, hogyan lehetnénk fenntarthatóbbak a hétköznapokban. Több megoldás – így például a korszerű fűtés – nagyobb befektetést igényel az elején, sok ponton azonban nemcsak környezetbarátabbá válhat az életmódunk, de a zsebünkben is több pénz marad. A zCast második adásában azt a témát jártuk körbe, hogy luxus-e tudatosan élni, és ha igen, milyen szempontból.
Mennyire szabályozott, mit is nevezhetünk fenntartható befektetésnek? Csábító hozammal is jár egy ilyen, vagy a hosszú távú hatása jobb csak? A zCast következő adásában a fenntarthatóság és a pénzügyek, a fenntartható befektetések és a zöld hitelek kerültek górcső alá.
Mekkora befektetést igényel, hogy energiahatékonyabbá tegyük az otthonunkat? Milyen pályázati lehetőségek állnak rendelkezésünkre és kitől kérjünk tanácsot? A zCast következő adásában a zöld otthonokra fókuszáltunk és megnéztük, a tudatosság hogyan jelenik meg a hazai otthonoknál.
Hogyan érhetjük el, hogy a társadalom meghaladja a szelektív hulladékgyűjtés szintjét? A hazai közoktatás feladata lenne a tudatosságra, környezetvédelemre nevelés? A zCast következő adásában az oktatás, a tudatosság és a szemléletformálás megközelítéséből közelítettünk a fenntarthatóság felé és az is kiderül, mi az a "sörétes puska elv."
Újraindul a hvg.hu fenntarthatósági podcastja: műsorunk nyitórészében Litkai Gergely humoristával beszéltünk arról, hogyan lehet a zöldkérdés mindenkié.
Mi a szerepünk abban, hogy a város, ahol élünk, nemcsak a miénk, de a jövőé is legyen? Fenntarthatósági podcastunk új adásában annak jártunk utána, milyen rendszerszintű akadályokkal küzd a főváros, és hogyan lehet ezeken kis lépésekkel, akár személyesen is javítani.
Mitől lesz fenntartható egy ingatlan? Erre kerestük a választ zöld podcastunk új évadának harmadik adásában.
Mennyi energia kell ahhoz, hogy egy város élő szövetként működjön? Mennyi hulladékot termel? És mi kell ahhoz, hogy 100 év múlva se nyelje el a szén-dioxid és a szemét? Erről beszélgettünk fenntarthatósági podcastunkban Orbán Tiborral, a Budapesti Közművek vezérigazgató-helyettesével és Ámon Adával, a főpolgármester klímaügyi tanácsadójával.
Valójában miért nem jó megoldás az újrahasznosítás, miközben azt tanuljuk, hogy minden itt kezdődik? Fenntarthatósági podcastunk legfrissebb adásában az ilyen, furcsa kérdésekre is válaszolunk – a körforgásosság szemléletét pedig Hollandián keresztül mutatjuk be.
Környezet, társadalom, vezetés – az ESG betűszó új megközelítést hoz a vállalatok, így közvetetten minden ember fenntartható életmódjába. Arról, hogy mit jelent ez a gyakorlatban és mivel több a greenwashingnál, Jamniczky Zsoltot, az E.ON vezérigazgató-helyettesét és Simák Pált, a CIB Bank elnök-vezérigazgatóját kérdeztük fenntarthatósági podcastunkban.
A szocializmus idején csak zártkertek voltak, mára egyre többen költöznek ki életvitelszerűen a gyakran közművek nélküli telkekre, a rendszerváltás, a 2008-as válság és a jelenlegi lakhatási krízis több mint 100 ezer embert szorított így a peremre. Fenntarthatósági podcastunkban ezeket a közösségeket mutatta be Vigvári András szociológus-etnográfus, a KRTK Regionális Kutatások Intézetének tudományos munkatársa, aki könyvet írt a zártkertek, mint átmeneti terek helyzetéről.
Ha nyár, akkor Balaton – de meddig? Fenntarthatósági podcastunk legfrissebb adásában azt néztük meg, hogyan lehet megőrizni legnagyobb tavunkat, hogyha folyamatosan fogy belőle a víz, a parton pedig a hely fogy a gigaberuházások, mint például a Club Aliga miatt.
